Skip to main content

Mennyit tudsz Panamáról?

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on LinkedIn0
Te vagy az első panamai akit ismerem» gyakran mondjak a magyarok amikor bemutatkozom és az akcentusom miatt kíváncsian kérdeznek «hová valósi vagy?» Azt is mondjatok hogy «ez jó mesze van» vagy «miért pont Magyarország?» és «milyen gyakran mész haza?» és «jaaaa, ez Dél-Amerika». Akkor mosolygok és válaszolok a kérdésekre, de mivel viszonylag keveset tudjatok az országomról, ebben a posztban mesélni fogok róla.

Szerintem maximum 10 panamai él Magyarországon, kevesen vagyunk igen. Mi nem szoktunk nagyon külföldre költözni, bár amikor pici voltam, volt egy hullám, legtöbb panamai anno, elment New Yorkban. Általánosságban, ha kimegyünk külföldre, akkor költözünk az Egyesült Államokban (több mint 100 ezeren vagyunk ott), Spanyolországban, Costa Ricába, Kolumbiába és Kanadába. Miért pont Magyarország? Szerelem. Milyen gyakran megyek haza? Régen, minden második évben. Mostanában egyre kevésbe, a család mar nem kicsi. Utoljára 2013-ban voltam például. Dél-Amerika? Nem, Közép-Amerikában vagyunk. Mi vagyunk az utolsó ország Közép-Amerikába ha éjszakról délre tartasz. A képen, ott ahol van egy piros csillag.

 

Remélem hogy még kíváncsi vagy. Nem csak a GYIK-re fogok válaszolni, ennél többét fogok mesélni. Történelem, kultúra, gazdaság, a panamai kalapról és a panamázásról is.

Mit jelent Panama?

Három dolog jelenthet, de senki nem tudja biztosan melyik az igazi név eredete. Az első az hogy egy fától kaptunk a nevünket. A fa tudományos neve Sterculia apetala (Harry Potteresnek hangzik), de Panama a közneve. Mivel sok olyan fa van nálunk, valaki az döntötte hogy úgy kell hívni az országot. A második verzió az mondjak hogy Panama az jelenti hogy sok pillangó, mert hogy sok pillangó van. A harmadik verzió az mondjak hogy sok hal.

Summasummarum, az ország neve közel áll a természethez.

Történelem

Mennyit meséljek a történelmünkről? Nem szeretnék hogy unatkozzál. Idővonal struktúrát használok.

  • 1501 – Először látogattak Panamát a spanyolok. Ékkoribban csak kettő törzs élt a területén.
  • 1821 – Spanyolországtól lettünk fügétlenek. Ugyanakkor, csatlakoztunk az akkori régiói unióhoz (Ecuador, Venezuela, Kolumbia, Peru és Panama).
  • 1831- Az unió (Nagy Kolumbia) tönkre ment, de Kolumbiával maradtunk.
  • 1881 – Kezdtünk építeni Franciaországgal a csatornát. Hamarosan tönkre is ment, trópusi betegségek és helyi viszonyok miatt (sűrű dzsungel és a kedves állatai).
  • 1899–1902 – Az ezer nap háború. Akkor történt meg a új nevezet «panamázás».
  • 1903 – Fügétlenek lettünk Kolumbiától.
  • 1914 – Befejeztünk a csatornát és 1915-ben üzemelt először.
  • 1977 – Torrijos-Carter-egyezmény. Panama és az Egyesült Államok állapodtak meg hogy a csatorna működését át adjak a Panamaiaknak 2000-ben és minden katona elhagy az országot.
  • 1989 – Az Egyesült Államok támadta Panamát (9 éves voltam). Azért támadták meg minket mert volt egy diktátorunk aki nem volt jó fej (Manuel Antonio Noriega). Jó volt mert lett egy nagyon jó vezetőnk utána. Rossz volt mert sok volt a polgári halál.
  • 1999 – Egy nő lett az elnökünk, Mireya Moscoso.
  • 2000 – Át adtak a csatornát Panamának.
  • 2016 – Új zsilip csatornát építettünk a nagyobb hajóknak.

Földrajz

A panamai területe 75,417 négyzet kilométer és a lakosságunk 4 millió ember körülbelül. Az egyik oldalon van az Atlanti-óceán és a másikon a Csendes-óceán. A csavar az az hogy a Csendes-óceán, egyáltalán nem csendes, hanem mérges és hideg. Az Atlanti-óceán csendesebb és a vize langyosabb. De Panama nem csak vízről szol, van sok hegyűnk is, ahol szuper kellemes tud lenni ha már eleged van a melegtől és a páratartalomtól. Az területünknek a 10 százalékát az hegy és a legmagasabb pont egy vulkán, Barú vulkán ( 3.475 méter magas). Van egy hegy láncunk ami az országnak a közepén fut, olyan mint egy gerinc.  Nálunk vége van a láncnak, de fentről jön, Costa Ricából. Ja, igen, a szomszédunk. Costa Rica és Kolumbia. A legnagyobb szigetünk a Csendes-óceánon van, úgy hívjak hogy Coiba ami 493 km² (nem Cohiba) és régen egy börtön volt, most nemzeti park. A legnagyobb tavunk Gatunnak hívjak (423 km²) és ö mesterséges, a csatorna miatt kellett csinálnunk.  A legnagyobb folyónk a Chagres ami 125 km hosszú és ö is segít a csatorna működésének. Az időjárásunk nagyon jó, 30 fok van az évben minden napján, de 90% a páratartalom. A nyár nálunk Decembertől Márciusig van, mert sokat süt a nap és keveset esik az eső. Áprilistól Novemberig szakad az eső, ez a mi «telünk». Tehát, mindig meleg van, az egyetlen különbség az hogy vagy süt a nap vagy esik. Mivel mindig izzadunk (az nem jelenti hogy mind büdösek vagyunk), mindenhol van légkondicionáló (15-18 fokos). Magyarán, kint izzadsz, bent megfagysz. Vicces mi? Persze, az európaiak nálunk hegyre mennek lakni. Ott fent 20 és 25 között oszcillál a hőmérséklet. Ha meleget akarnak, lejönnek a hegyről a tengerpartra és napoznak egyet. Jó, nem? Mit mondjak még? Hurrikánok és földrengés nincs, hala a jó Istennek. Pont azért nálunk építettek a csatornát. A veszelyes nálunk az eső, mert néha okoz földomlás.

Van 10 megyénk és 5 törzs területünk.

Megyénk

  1. Bocas del Toro
  2. Chiriquí
  3. Coclé
  4. Colón (itt nőttem fel)
  5. Darién
  6. Herrera
  7. Los Santos
  8. Panama város
  9. Nyugat Panama
  10. Veraguas

Törzs területek

  1. Emberá
  2. Guna Yala
  3. Ngäbe-Buglé
  4. Kuna de Madugandí
  5. Kuna de Wargandí

Hova érdemes menni?

Természetesen ez nem minden, majd valamikor írok egy poszt a turizmusról.

Bocas del Toro

A post shared by Visit Panama (@visitpanama) on

Chiriquí

A post shared by Visit Panama (@visitpanama) on

San Blas

A post shared by Visit Panama (@visitpanama) on

Gyöngy-szigetek

A post shared by Visit Panama (@visitpanama) on

Panamaváros

A post shared by Visit Panama (@visitpanama) on

Gazdaság

A stratégiai elhelyezésünk miatt, az egyik legfontosabb légi és tengerparti  logisztikai  központ vagyunk az amerikai kontinensben (bele értve a csatorna is). A nemzetközi repülőterünk a legnagyobb Közép-Amerikaban. A logisztika mellett, mezőgazdaság, a pénzügyi szolgáltatások (biztos hallottad a panamai iratokról, ugye?), a turizmus, a horgászat és a kereskedelem. Mit termelünk? Főleg rizs, banán, kukorica, nád, kávé és fa.

Szolgáltatásokban dolgozik a legtöbb panamai, utána iparban és utolsósorban mezőgazdaságban.

Népünk

A nép 65 százalékát kevert, 12% indiánok, 9% fekete, 6% világosbarna és 6% fehér. Ezek csak színek, most nemzeteket írok le. Spanyolország, hiszen hozzájuk tartoztunk. Az indiánok akik igazi panamaiak. Afrikaiak a rabszolgaság miatt jöttek az országba, karibi szigetekről származó emberek a csatorna építés miatt. Kínaiak es Indiaiak azért is jöttek . Európaiak is vannak (például. olaszok, franciak, görögök), egy rész a csatorna miatt más rész a háborúk miatt. Amerikaiak is vannak persze, főleg a csatorna miatt. Utána jönnek az arabok és az izraeliek, és igen is vannak mecsetek és zsinagógák. Érdekes hogy mind a kettő csoport nagyon zárkózottak. Ők nem hazásodnak össze panamaiakkal. Arabok arabokkal és izraeliek izraeliekkel. Ha esetleg valaki egy külsőben lesz szerelmes és kapcsolat alakul, bálhéj van családon belül. Panamaiaknak ez nem zavar. Apropó, a kínaiak és az indiaiak is olyanok hogy maguk között van szerelem, de ez inkább kultúra miatt. Ha esetleg lesz szerelem egy panamaival, nincs bálhéj. Vannak rokonaim akik kínaiakkal hazásodtak össze, és évtizedek óta együtt vannak. Az utolsó 20 évben inkább szomszédok jöttek hozzánk, Kolumbiából és Venezuelából. Kolumbiákkal nagy probléma nem volt, de Venezuelaiakkal van sajnos. Az hogy kinek van igaza, nem tudom, de veszekedés van bőven és folyamatosan minden fórumon, pedig nem vagyunk egy rasszista nemzet, sose voltunk. A diszkrimináció nálunk a társadalmi osztályok között van és mindig is volt.

Milyenek vagyunk?

Hangosak vagyunk, de nagyon. Zenét hallgatunk egész nap, 24 órába. Szó szerint. Otthon, munkába, taxiba, buszon, futás közbe, mindig és minden körülmények között. Meg akkor is ha a szomszédok alszanak. Rohad idegesítő a nyugodt panamaiak szamara és a fülföldieknek. Ember koszpontúak vagyunk, mindig az a kérdés hogy ki vagy kik. Egy átlagos panamainak 5 szór vagy 10 szer több ismerőse van mint egy átlagos magyarnak. A kapcsolatok kaotikusak, vagyis, ugyan olyan mint Betty a csúnya lányban, vagy Eszmeraldába vagy a Vad Angyalban. A káoszban is benne van a temperamentum, persze. Minden a dráma és bolhákból csinálunk elefántokat. A manipuláció alap nálunk, sajnos. Sok ember nem egyenes, de nem mindenki ám. Idő témában, természetesen mindig késünk és nem csak az, hanem gyakran mondjuk le egy találkozót, de meg az is lehet hogy nem megyünk és nem is szolunk. Már is ideges vagy, mi? Én is úgy érzem. Ezer dolog kezdjük és csinálunk egyszerre és soha nem fejeszük be semmit. Tervek? Ja, igen, valahol vannak, kezdjük most, majd megkeresem a terveket. Mondtam mar hogy kaotikusak a kapcsolatok? Ja, igen, és ugyan úgy kommunikálunk. Hozzad beszélek, közben WhatsAppon írok az unokatestvéremnek a koncertről és egyszerre fel teszem egy selfie-t az Instagramra közbe szol a zene (mindig szol) és a fejem tancol. Test beszéd beszél, kezem lábam összevissza repül és úgy érted mit akarok hogy közben nem mondom semmit. Lelkesek vagyunk, optimisták, mosolygunk és mindig van energia egy kis vitára. Mindenki közbe szol, utalom. Három vagy négy ember beszél egyszerre, a véleményéről, az érzelmeiről és a munkájáról. Pénzzel se tervezünk, csak költjük hogy minél többét tudjuk mutatni, Instagramon vagy Facebookon. A házam lehet gáz, de a kocsim és a ruhám pazar kell hogy legyen, hiszen mindenki az latja. Nálunk ma a fontos, holnap nem. Élni kell. Az átlagos panamai nem iszik napi szinten, de péntek és szombat úgy bulizik hogy három napig lesz másnapos.

A post shared by Visit Panama (@visitpanama) on

A post shared by Visit Panama (@visitpanama) on

Veszelyes az országunk?

Vigyázni mindig kell, az ördög nem alszik és azért Latin-Amerikához tartozunk, sokkal veszelyesebb mint bármelyik ország Európában. Viszont, Panama és egyik varosa se szerepel a legveszélyesebb országok vagy varosok között. Van olyan lista hogy a legveszélyesebb országok vagy varosok a világon. Ott nem vagyunk. Van egy másik lista amely a legveszélyesebb országokról és varosokról szol Latin-Amerikában. Ott se vagyunk. Sok magyar ismerősöm vagy barátom járt Panamában amióta itt lakok és eddig -lekopogom- soha nem hallottam semmi olyasmi hogy elloptak vagy elraboltak.

Ami az állatok illeti, vannak veszélyes állatok nálunk, például cápák, kígyók, mérgező békák vagy madárpókok. Ugyanakkor, nincsenek fehér cápák, vagy góliát madárpókok, vagy szőnyegviperák, vagy oroszlánok.

A post shared by Visit Panama (@visitpanama) on

Egzotikus betegségek

Vigyázni mindig kell, az ördög nem alszik. Az utolsó pár évben ezek a járványok jártak Panamában: dengue-láz, malária, zika és chicungunya. Lehet hogy meg mindig vannak, de ahogy írtam, sok magyar ismerősöm vagy barátom járt Panamában és egyiket se kapott meg semmit. Alapvető prevenció és minden rendben lesz. Oltás szerintem nem kell, de azért ha oda látogatsz, nézd meg.

Panamai kalap

A panamai kalap nem is panamai. Haha…  A panamai kalap igazából ecuadori. Az aranyláz korban (1848–1855) Panama logisztikai központ volt, igen, már akkor. Az történt hogy sok dél-amerikai utazott észak felé, Kaliforniába. Úton volt Ecuador és mindenki ott vette a divatos kalapot. Tovább mentek és a legtöbb arany kereső ember találkozott Panamában. Ott mindenki látta hogy a legtöbb embernek kalapja van. Mire megérkeztek Kaliforniába mar senki nem tudta hogy honnan van a kalap, pláné nem az amerikaiak. Ez nem minden, volt egy üzlet ember aki látta a kereslete és hozatta Ecuadorból Panamában. Úgy kezdődött igazan az egész. A hab a tortán az volt hogy Theodore Roosevelt, akkor Egyesült Államok elnöke, a csatorna építését látogatta és le fotóztak őt egy panamai kalap a buksijában.  Onnantól kezdve, a kalap népszerűsége megállíthatatlan lett.

Panamázás

Átvitt értelemben az jelenti hogy nagyarányú csalás, de ez csak Magyar területen igaz. A panamázás szó nem ismerjük Panamában és a panamázásról nem tanulunk panamai iskolákban, úgyhogy tulajdonképpen nem is létezik számunkra. Tehat, nincs mit mesélnem. Haha… Most komolyan, vannak Kolumbiai barátaim akik arról beszelnek, de nem panamázásnak hívjak, csak simán mutyinak. Gondolom biztos volt valami, mert, mindig van, a korrupció nálunk (és a régióban) sajnos alap és be van gyökeredzve a kultúránkban. Néha alacsonyabb, néha magasabb, de mindig van.

Szeretnél többet tudni Panamáról? Írd le a kérdéseidet a kommentekben. Ha tetszett a poszt, vagy tetszik a blogom, nyomj egy lájkot a Facebook oldalon.

Jó ejt,
Renato


 

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on LinkedIn0
avatar
3 Comment threads
3 Thread replies
1 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
4 Comment authors
Renato CalcagnoFruzsiVikitucano Recent comment authors
  Subscribe  
más nuevo más antiguo más votado
Notificación de
tucano
Invitado
tucano

jó, tetszett, köszi

Viki
Invitado
Viki

Hola Renato!
Én éltem kint 1 évet, mindennel egyetértek, de a biztonságról azért tudnék mesélni 😉 (La Chorrera). Összességében szuper cikk, nagyon érdekes volt magyarul olvasni, köszönöm az élményt 🙂
Így tovább, várom a következőt!
Saludos

Fruzsi
Invitado
Fruzsi

Hola,

Nagyon jó volt!
Én még arra lennék kíváncsi, hogy mennyibe kerül az élet. Tehát, ha például elhatározom, hogy elmegyek Panamába 1 évre. Lakásbérlés mennyi? Étterem mennyi? Tej, kenyér buszjegy mennyi? A magyar árakhoz képest.
És hogy az emberek mennyit keresnek? mennyit keres mondjuk az aki nem business-el foglalkozik, pl egy pénztáros vagy pincér vagy egy orvos?

Ha van időd írjál erről egy kicsit

Üdv. Fruzsi

Un panameño en Budapest Un panameño en Budapest